A templom helyi műemléki védettséget élvez. Bár a mai épület barokk stílusú, egy korábbi helyreállítás során olyan középkori falmaradványok kerültek elő a föld alól, amelyek arra utalnak, hogy a templom egy korábbi Árpád-kori vagy késő középkori szentély alapjaira épült. A ma látható barokk szerkezet a 18. század második felében, míg utolsó nagyobb, historizáló stílusú átalakítása és bővítése 1891 és 1895 között zajlott le. A templom belső tere rendkívül gazdag művészeti értékekben, a hajót és a szentélyt csehsüveg boltozat fedi. A berendezés igazi különlegessége a 18. század második feléből származó rokokó fő- és mellékoltár, valamint a díszes szószék. A falakat eredetileg egy Franz Anton Maulbertsch stílusát követő mester illuzionisztikus falképei díszítették az 1760-as évekből, amelyeknek egy része ma is megcsodálható. A templomkert szintén értékes szakrális emlékeket rejt, köztük egy klasszikus Nepomuki Szent János-ábrázolást és egy 1908-ban emelt Pieta-szobrot.