A templom a déli Balaton-part egyik legősibb és legértékesebb műemléke, amely rendkívül gazdag építészettörténeti múlttal büszkélkedhet. A templom alapjai a 12. századi román stílusú kápolnáig nyúlnak vissza, melynek emlékét a déli falon egy rézsűs ablakmaradvány őrzi, mint a térség legősibb építészeti részletét. Az évszázadok során az épület folyamatosan formálódott: a 14. században gótikus stílusban, támpilléres szentéllyel bővítették, az 1500-as évek elején reneszánsz elemekkel gazdagodott, majd a török hódoltság után, a 18. század közepén a Hunyady család barokk stílusban állíttatta helyre és toronnyal egészítette ki. Mai, a korszakokat harmonikusan ötvöző arculatát az 1960-as és '70-es évek nagyszabású műemléki restaurálásának köszönheti, amely felszínre hozta a vakolat alatt rejtőző középkori értékeket. A templom belső tere szintén lenyűgöző művészeti kincseket rejt, hiszen a Bebo Károly által készített barokk főoltár mellett Feszty Masa festményei és a Cziráki-féle keresztút stációi díszítik. Különleges értéke egy Czestochowai Fekete Madonna festmény, amelyet 1943-ban a faluban oltalmat találó lengyel menekültek adományoztak hálából a helyieknek, 2023 nyara óta pedig egyenesen Padovából érkezett, hivatalos Szent Antal-ereklye is gazdagítja a szentélyt.