Az épület gyökerei a középkorig nyúlnak vissza: a kutatások szerint a mai templom egy 13-14. századi, Árpád-kori templom alapjaira és részben megmaradt falaira épült, amely a török hódoltság idején súlyos károkat szenvedett. A romossá vált középkori szentélyt és hajót a 18. század második felében állították helyre és alakították át a korszakra jellemző, visszafogott barokk stílusban. A templom egyhajós elrendezésű, keletelt szentéllyel rendelkezik, és a homlokzata felett magasodó, zömök harangtornya határozza meg a falu képét. Belső terének legfőbb értéke a historizáló főoltár, amely a templom titulusának megfelelően Szűz Máriát ábrázolja.