
A szádvári „csiga” a magyar vártörténet egyik legkülönlegesebb mérnöki emléke. Ez a hatalmas, sziklába vájt teherfelvonó tette lehetővé, hogy a meredek hegycsúcson álló várba könnyedén feljuttassák az élelmet, vizet és lőszert. Az utánpótlást szállító szekerek a Várkertig jutottak, ahol az ellátmányt egy másik szekérre rakták át: ezt középkori felvonóként, a mai lépcsősor helyén, hosszú kötéllel húzták fel a csúcsra. A különleges szerkezetet a felső várban két ló mozgatta.