Tradicionális, nádfedeles betyárcsára, magyaros konyhával Keszthely-Hévíz közelében. A magyar betyár csárdák közül a Dunántúlon a legrégibb és legismertebb a Gyöngyösi Csárda. A betyártörténetekben gazdag, igazi magyar csárda híre mára túljutott, még az ország határain is. Az 1930-as évektől kezdve a betyáremlékekben gazdag csárda az errefelé utazók és főként a hévízi üdülők leglátogatottabb kiránduló helye lett, amelyet egész éven át több 10.000 vendég keres fel. Hírét a közelben agyonlőtt és ott eltemetett betyárok sírja őrizte meg. A Gyöngyösi Csárda Keszthely környékének kedves emléke, amelyet ma már népi műemlékként védünk, és szeretettel gondozunk. A Gyöngyösi Betyárcsárda mellett említésre méltó a két műemlék jellegű betyársír, Vak Illés és Kökes Pista nyugvóhelye. A két betyár Győr, Sopron és Veszprém megyék területén garázdálkodtak. Miután a Bakony erdeiből menekülniük kellett, átjöttek Zalába. A két betyárt 1862. december 15-én a pandúrok körbefogták és menekülés közben agyonlőtték őket. Itt, az országút mellett temették őket közös sírba. Emlékük ma is látható, nevüket faragott kőtábla jelzi, történetük egy hatalmas hordó oldalán olvasható.