Szigligeti vár

A tapolcai medence délnyugati részén, egykor a Balaton szigetét képező 230 m magas vulkanikus hegy tetején állnak a Szigliget várának maradványai. A több mint 760 éves vár a folyamatos rekonstrukciós munkák eredményeképpen látogathatóvá vált, mely a part egyetlen ilyen látnivalója, így méltán nevezik a Balaton várának is. A vár panorámája egyedülálló látványt nyújt, amely tökéletesen kiegészül a rekonstruált falakkal, terekkel, a barokk konyhával, kovácsműhellyel vagy a várkápolnával. A vár lábánál pedig a kézműves udvar mellett egy fegyverkiállítás és várgaléria tekinthető meg. Egész évben látogatható. Az év során több rendezvénynek is helyszínt biztosít. A vár története A tatárjárás után IV. Béla a Balaton egyik szigetét (Szigligetet) a pannonhalmi apátságnak adta, hogy ott kővárat építsen, mely 1260-62 között fel is épült. Az elkészült vár annyira megtetszett a királynak, hogy az 1262-ben egy másik birtokkal és mint királyi várat a Mórichidai családra bízta. 1300-ban kezdett a vár alatt, a mai falu helyén egy új település kialakulni, melyet a 15. század elején Újfalunak vagy Szigligetnek neveznek. A Móriczhidai család ezután még mintegy száz évig birtokos Szigligeten, és feltehetően ebben az időben kerülhetett sor a vár jelentősebb bővítésére. Később a vár Újlaki családhoz kerül, majd a család kihalása után a vár a királytól a tóti Lengyel családhoz kerül, majd az enyingi Török Bálintnak adományozza. A vár 1547 körül került vissza a Lengyel család birtokába, kapitánya Lengyel Brigitta férje, Magyar Bálint lett. Magyar Bálint 1571-ben már betegen feküdt Szigliget várában, de mégis visszaverte a török támadásokat. Giulio Turco olasz hadmérnök 1569-ben készített rajzai örökítettek meg a vár 16. századi alaprajzát. A hódoltság végén a még Lengyel család birtokát képező Szigliget vára elvesztette hadi jelentőségét. Javításaival senki sem törődött, így lassan pusztulásnak indult. A 17. század végén villámcsapás következtében a vár legnagyobb része leégett, majd a még álló épületek lerombolását I. Lipót király rendelte el. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a kuruc seregek a várat már nem használták, fokozatosan romba dőlt, köveit a lakosság építkezéseihez széthordta. A még megmaradt falakat 1931-ben, 1953-ban és 1965-66-ban erősítették meg. A vár mai formába történő felújításának munkálatai 1991-ben kezdődtek el, és a mai napig zajlik.