Számos mászással tarkítva talán ez a hegység déli részének legizgalmasabb útvonala. A túra fele murvás vagy földúton megy, így mindenképp mountain bike, bevállalósabbaknak gravel kerékpár ajánlott. A sok mászás között viszont településről településre vándorolsz, így bárhol tarthatsz egy kiadósabb szünetet.
Pilisvörösvár vasútállomása az egyik legjobb kiindulópont, ha a Pilist szeretnéd felfedezni. A várost magad mögött hagyva egyből bele is csapsz a kalandba, ugyanis kavicsos, néhol homokos út vezet át a Cseresznyés dombtetőn keresztül Pilisszántóra. A kis mászás kiváló bemelegítő, hiszen ennél nagyobb kihívások várnak még rád.
Itt érdemes szusszannod egyet, mert kiadós mászás következik. A Pilis 756 méteres tetejére nem megy fel az útvonal, de így is lesz sportértéke a kalandozásnak. Ha érdekel egy érdekes kitérő, jobbra, a Csillagösvényen kapaszkodhatsz fel a Pilisi Boldogasszony-kápolnához. A kápolna, a kereszt és a Jézus-szobor önmagában megérne egy misét, a Pilisre nyíló kilátással és a lábadnál tátongó bányával pedig végképp lélegzetelállító látványt nyújt.
Fokozottan védett természeti területen haladsz át Klastrompuszta felé, balra pedig már kilátsz a a Gerecsére. Ahogy beérsz a településre, lassíts, mert rögtön a határában találod a Szent Kereszt kolostorromot, amit érdemes megnézni. Ha legurultál Kesztölcre, kormányodat dél-keletre fordítod, és elindulsz s körtúra második felén.
Piliscsévre áttekerni nem annyira nagy esemény, de utána egy löszfalas mélyút vezet át Piliscsabára, méghozzá emelkedik is. A Piliscsaba utáni mászás (már hányadik is az út során?) során bal kéz felé nézd meg a Gomba-szikla és az Ördögoltár különleges sziklaformációit! Az erdei kaland után már csak be kell gurulnod Pilisvörösvárra, hogy vonatra ülhess hazafelé.